Ellenzéki látlelet: a gyűlölet tartja őket életben, hiányzik belőlük a hűség és a szeretet
„Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.”
Ellenzéki politikusok, egyetemi tanár és volt alkotmánybíró is elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmány figyelmen kívül hagyásával, kétharmados törvények feles elfogadásával gyakorlatilag lebontsák a jogállamot.
„A nyugatiak mindig jó érzékkel találtak ki különböző elveket és izmusokat, amiket aztán szívesen (sőt szívtelenül) toltak le más népek torkán. Egyik újsütetű varázsszavuk a jogállamiság, amivel éppen a keresztény-nemzeti kormányokat (siralmasan kevés van belőlük) zsarolják. Adatokat, tényeket ugyan nehezen találnak a vádak bizonyítására, sőt sokszor éppen a jogállami alapokat kellene lebontani az akaratuk beteljesítéséhez. Jellemző, hogy a választásokat csalással és hazugsággal megnyerő, a tüntetőkre rendőrattakot vezénylő Gyurcsánnyal nem volt bajuk, a törvényesen hatalomra kerülő, népszavazásokkal és konzultációkkal a többség véleményét kikérő Orbán-kormány viszont csípi a szemüket.
Ez odáig fajult, hogy néma helyeslésük mellett itteni ügynökeik annyira felbátorodtak, hogy nyíltan a jogállamiság lebontásával kezdtek fenyegetőzni. Ellenzéki politikusok, sőt egyetemi tanár és volt alkotmánybíró is elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmány figyelmen kívül hagyásával, kétharmados törvények feles elfogadásával gyakorlatilag lebontsák a jogállamot.
Aki tavasszal győz, annak jogában áll ezt megtenni (persze csak akkor, ha azok ők lesznek), mert szerintük a jelenlegi kormány lábbal tiporja a demokráciát (bár az segítette hatalomba háromszor egymás után) és a jogállamot. A vélt lábbal tiprást azonban egy valódi lábbal tiprással igyekeznek helyrezökkenteni, ezzel lerombolva az alkotmányba, a jogállamba vetett hitet. Ez – mint arra sokan rámutattak – roppant veszélyes út, hiszen a rendbe, a törvényekbe vetett hit megingatása nagyon gyorsan káoszhoz vezethet.
E veszélyes tendenciák láttán Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke nyílt levélben fordult a három legfőbb közjogi méltósághoz, hogy garantálják a demokratikus jogállam alappillérének, az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.
Ehhez kapcsolódóan javasolta a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén, hogy a tanács adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom, valamint az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt. Ezt azonban a bírói tanács elutasította. Ép ésszel, a demokrácia és a jogállam iránti elköteleződéssel nehéz megérteni, hogy egy ilyen magától értetődő dolgot – különösen az utóbbi idők ellenzéki fenyegetőzéseinek függvényében – miért nem lehet támogatni?”